Kedves Klubtársaim, a Wikipediában ez a kép szerepel a fekete köményről, a Terebess-féle virágképek valószínű tévesek.

Összeállítás a fekete köményről http://terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/kerti_katicavirag.html

Kerti katicavirág
Nigella sativa L. - Ranunculaceae

Nigella sativa L. vagy néha Bunium persicum (Boiss.) B. Fedtsch

Egyéb nevei: fekete kömény, fekete hagymamag, parasztbors

Magja fűszer és nyálkaoldó gyógyszer

A Földközi-tenger mellékén honos katicavirág a boglárkafélék családjának egyik melegkedvelő nemzetségébe (Nigella) tartozik. A nemzetségbe tartozó dísznövényként ültetett borzaskatán (Nigella damascena L.) kívül csak a katicavirágot vonták termeszlésbe, a többi faj közönséges gyomnövény. A családba tartozó valamennyi nemzetségre, így a Nigellára is jellemzők az ősi szerveződésben sajátságok, melyek elsősorban a virágszerkezetben (a viráglevelek nagy száma, spirális elhelyezkedése) nyilvánulnak meg.

A 30-50 cm magasra növő egyéves növény. Elvékonyodó főgyőkere kevés oldalgyökérre ágazik el. Szórt állású levelei 2-3-szorosan szeldeltek.

A virágok magánosak, általában a szár vagy az oldalágak csúcsán helyezkednek el. A virágtakaró levelek kékes ámyalatúak, tompák, hirtelen ívesen behajló körömben végződnek. Ezeket követi 5 nektáriumlevél, melyek ennek a családnak a legbonyolultabb szerkezetű mézfejtői. A mézfejtőszirmok kettős csúcsúak, pillás élűek.

A termőlevelek többé-kevésbé, azaz kb. a közepükig szorosan összenőttek egymással, így több rekeszű magház jön létre, ami nagyon hasonlít a magasabb fejlettségű zárvatermők termésére. A társas tüszőtermésekben apró 2-2,5 mm hosszú, fekete magok találhatók, melyek alakja tojásdad, helyenként kissé lapított, felületük sűrű barázdával díszített. A magban a jól fejlett magfehérje mellett apró embrió van.

 Környezeti igénye

Közepesen melegigényes. A magok csírázásához legalább 5-7 °C-os talajhőmérséklet szükséges. A növény fejlődéséhez nem szükséges túl nagy meleg, de kedveli az egyenletes hőmérsékletet. 18-23 °C közötti hőmérsékleten gyorsan, töretlenül fejlődik. Váltakozó hőmérsékleti hatások (nagy meleg, majd erős lehűlések) meghosszabbítják növekedését. Fagyra közepesen érzékeny. A rövid ideig tartó fagypont alatti hőmérsékletet még károsodás nélkül elviseli. Komolyabb fagyok a növény pusztulását okozzák, de az érésben levő magokban már nem tesznek kárt.

Fényigényes. Különösen fejlődésének első szakaszában van szükség fényre, terméskötés után már félárnyékban is maradhat. Későn lombosodó fák közelében termeszthető.

Virágzásig nyirkos környezetet kíván, elvirágzás után jóval kevesebb talajnedvességgel is beéri. Természetes körülmények között elsősorban tavaszi termesztéssel ezt meg is kapja. Nyári vetéskor néhányszor ajánlatos megöntözni.

A talaj iránt kevéssé igényes. Sekély termőrétegű helyeken is termeszthető. Erősen kötött, hideg talajokon nem érzi jól magát, de magas talajvízszintű területekre is vethetjük. A talaj kémhatására kevésbé érzékeny, a közömbös pH-n kívül megfelelő számára a gyengén savanyú vagy lúgos talaj is. Középkötött, könnyen melegedő, kissé laza talajok is ideálisak számára.

Közepes tápanyagigényű. Viszonylag sekélyen gyökerezik, ezért nagyon fontos a felső 20-30 cm-es talajréteg szerkezete és tápanyagszintje. Rövid tenyészidejében és kevés gyökerével a könnyen felvehető tápanyagokat hasznosítja. Szervestrágyázás nélkül is jól termeszthető, de 10 m²-enként 20-30 kg istállótrágya nem árt neki. Műtrágyák közül ugyanekkora területre 20-30 dkg kálisó, 30-40 dkg szuperfoszfát és 20-40 dkg pé-tisó elegendő számára.

 Termesztése

A magok jó csírázóképességűek, ezért kizárólag szabad földbe helyrevetéssel szaporítják. Mintegy 100 napos, igen rövid tenyészideje lehetővé teszi elő-, illetve utónövénykénti termesztését.

Ősszel a szerves, illetve a kálium- és a foszfortartalmú műtrágyák egyenletes kiszórása után szántsuk vagy ássuk fel az ágyast. Nagyon fontos, hogy a felső, 30 cm-es talajrétegbe kerüljenek a tápanyagok, mélyművelés nem szükséges számára. Mind a tápanyag-utánpótlást, mind a talajelőkészítést hangoljuk össze a másik növénnyel, hisz a katicavirág nem foglalja le egész évben a területet.

Tavasszal a felszínt gereblyézzük el és apró morzsalékos magágyat készítsünk számára. Vetését ne siessük el. Az időjárástól függően, március végétől megkezdhetjük a vetését. 30-40 cm-es távolságra kihúzzuk a sorokat 2-3 cm mélyen. A magokat egyenletesen szórjuk bele, majd nedves földdel takarjuk be és tömörítsük a talajt. A 10-12 nap múlva kikelő növények már szépen mutatják a sorukat. Másodnövényként, nyáron, eső után vessük, szükség esetén ilyenkor egyszer-kétszer meg is öntözhetjük.

Első kapálása alkalmával ritkítsuk ki a sorokat, hogy a tövek egymástól 8-10 cm-re legyenek. Érdemes sűrűbbre vetni és ritkítással beállítani a megfelelő tőtávolságot. Különösebb ápolási munkát a gyomirtó kapáláson kívül nem igényel. Tavasszal a vetéssel egy időben vagy az első kapáláskor szórjuk ki a nitrogéntartalmú műtrágyát.

Növényvédelmi munkája fölösleges, mert sem speciális kártevője, sem kórokozója nincs. Teljes érésben szedjük. Túléréskor előfordul, hogy kinyílik a termés és kihullanak a magok. Ősszel néhány fokos fagyban még kint maradhat a termés, komolyabb fagyok elől azonban szedjük fel és ha szükséges, száraz helyen utóérleljük.

 Felhasználása

Elő-Ázsiában, néhol Európában is, kertekben ültetik és a magokat fűszerként használják. Felhasználása révén kapta egyik népies nevét, a feketeköményt. Régebben gyógyszerként is használták. Enyhén édeskés, fűszeres az íze. Magjaiban 0,5-1,5% az illóolaj, 35% a zsíros olaj. A népi gyógyászatban szélhajtó, étvágygerjesztő és nyálkaoldó hatásáért terjedt el. Zsíros olaját Ázsia egyes országaiban étolajként használják, illóolaját az illatszeripar hasznosítja.

 RECEPTEK

• Katicavirágos rostélyos

80 dkg rostélyos, 2 evőkanál olaj, 3 szál újhagytna, 1 húsleveskocka, só, majoránna, kakukkfű, pirospaprika, katicavirág, vörösbor.

A rostélyost kicsontozzuk, vékonyra kiverjük és az olajban hirtelen átsütjük, hozzáadjuk a karikára vágott újhagymát és néhány percig pirítjuk. Belerakjuk a húsleveskockát, az őrölt fűszereket, majd egy kevés vörösborral felöntve puhára pároljuk és rövid lére sütve tálaljuk.

 • Sonkás palacsinta, katicavirággal fűszerezve

20 dkg liszt, 2 egész tojás, 3 dl tej, 2 dl szódavíz, só, 20 dkg főtt füstölt tarja, 2 dl tejföl, 10 dkg reszelt sajt, kevés őrölt katicavirág.

A lisztből, tojásból, tejből, szódavízből és sóból a szokásos módon palacsintatésztát készítünk, majd palacsintát sütünk. A palacsintákat úgy fektetjük egymásra, mint a tortalapokat.

A füstölt tarját kétszer átdaráljuk, belekeverünk 1 dl tejfölt, majd meghintjük a katicavirággal és jól összedolgozzuk. A palacsintalapokat ezzel kenjük, meg, majd meghintjük reszelt sajttal. A tetejére üres palacsinta kerüljön, az egészet vonjuk be a maradék tejföllel, amelyben egy-két evőkanál reszelt sajtot kevertünk. A sütőben átmelegítjük és úgy szeleteljük, mint a tortát.

 http://timcsigyogynoveny.blogspot.hu/2011/07/fekete-komeny.htmlhttp://timcsigyogynoveny.blogspot.hu/2011/07/fekete-komeny.html 

2011. július 15., péntek FEKETE KÖMÉNY - Nigella sativa  

ASZTMÁSOK ÉS ALLERGIÁSOK MEKKÁJA - "Mindenre jó, csak a halálra nem." /RÉSZLETEK A CIKKBŐL.  Margó

Népies nevei: katicavirág, parasztbors, kumin, csernuska.

A  feketekömény (Nigella sativa) a Földközi-tenger mellékén honos, a boglárkafélék családjának egyik meleg kedvelő nemzetségébe (Nigella) tartozik. Eredeti őshazája valahol Nyugat-Ázsiában van. A feketekömény 30-50 cm magasra növő egyéves növény. Elvékonyodó főgyökere kevés oldalgyökérre ágazik el. Szórt állú levelei 2-3-szorosan szeldeltek. A virágok magányosan, általában a szár vagy az oldalágak csúcsán helyezkednek el. A virág takaró levelek kékes árnyalatúak, tompák, hirtelen ívesen behajló körömben végződnek. Ezeket követi 5 nektárium levél, melyek ennek a családnak a legbonyolultabb szerkezetű mézfejtői. A mézfejtő szirmok kettős csúcsúak, pillás szélűek. A termelőlevelek többé-kevésbé, azaz kb. a közepükig szorosan összenőttek egymással, így több rekeszű magház jön létre, ami nagyon hasonlít a magasabb fejlettségű zárvatermők termésére. A társas tüszőtermésekben apró 2-2,5 mm hosszú, fekete, éles szögletű magok találhatók, melyek alakja tojásdad, helyenként kissé lapított, felületük sűrű barázdával díszített.

HATÓANYAGAI -  Egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak (31,8 % magjában), keserűanyagok: saponin melanthin, nigellin, illékonyanyag: nigellon sernohiprepidon (magjában 0,5-1,5 %), kétféle alkoloid, damascenin, arginin, nagyon magas E-vitamin tartalom, thymokinon, karotin, prostaglandin (a telítetlen zsírsavakból képződik a szervezetben).

A feketekömény gyógyászati célra felhasználható részei:

 - A növény érett magja (Nigella semen)

ALKALMAZÁSA

- Hidegen sajtolt magolaj
- Tea
- Tinktúra
- Inhalálás
- Külsőleg ecsetelés
- Élelmiszerként

A hidegen sajtolt magolajat mind külsőleg, mind belsőleg alkalmazhatjuk. Belsőleg 1-2 mokkáskanálnyi (2-4 ml) a napi adag, szájon keresztül alkalmazhatjuk. Külsőleg az olajat fülpiszkáló pálcikára csepegtetjük és az adott bőrfelületre felkenjük.

A tea elkészítésének módja: 2-3 púpozott kávéskanálnyi magot megőrlünk, fél liter vízzel leforrázzuk, letakarjuk, 5-10 percig állni hagyjuk, szűrjük és kortyonként fogyasztjuk. Napi 2-3 csésze az alkalmazható dózis.

A feketekömény magjából készült alkoholos-vizes kivonatot (tinktúra) orálisan (szájon keresztül) alkalmazzuk, érdemes 1 dl vízbe csepegtetni. Napi adagja: 2 x 20 csepp gyermekeknek, 3 x4 x20 csepp felnőtteknek.

Inhalálás: Egy maréknyi őrölt magot 1 l forró vízzel  felöntünk, letakarjuk és állni hagyjuk 5-10 percet. Utána fejünkre törölközőt rakunk, eltávolítjuk a fedőt és napjában többször 10-10 percet inhalálunk.

Külsőleg ecsetelésként különböző bőrbetegségekre alkalmazhatjuk vékonyan felhordva lehetőleg steril anyaggal (géz, fülpiszkáló pálcika, kozmetikai korong stb.)

Élelmiszerként magját adhatjuk különböző ételekhez, mint például sütemények, káposztás ételek, egyes levesek, aromás anyagai miatt süteményekhez.

ÉLETTANI ÉS GYÓGYHATÁSAI

Légúti rendszer betegségei:

A feketekömény enyhíti az asztmás rohamok számát és lefolyását. Hosszan tartó kúrával (fél egy év) akár a minimálisra lehet csökkenteni e kellemetlen betegség tüneteit. Azoknak is érdemes kipróbálni, akiknek csak reggeli asztmás köhögésük van, mivel ezt a feketekömény használatával szinte meg lehet szüntetni.
A feketekömény nagymértékben csökkenti az allergiás reakciókat, különösen szénanátha, pollen, por, állatszőr allergia esetén. A növény magjának olaja szájon keresztül alkalmazva minimalizálja a dohányzás okozta reggeli köhögéseket. Gyulladáscsökkentő hatása miatt alkalmazhatjuk megfázás és tüdőgyulladás esetén is kiegészítő kezelésként. A feketekömény magjának erős vírus és baktériumölő hatása van. Ez a növény lehet az asztmások és allergiások Mekkája. Érdemes kipróbálni.

Emésztőrendszer betegségei:

A feketekömény orálisan alkalmazva étvágygerjesztő hatású, valamint serkenti az emésztési folyamatokat, valamint a kiválasztó szervek működését. Kiváló puffadás gátló és egyben szélhajtó hatású is. A belekben feloldja a letapadt nyálkákat és kiüríti azokat a szervezetből. Gyomor- és bélhurut esetén is alkalmazható, viszonylag rövid idő alatt enyhülést tapasztalhatunk. Mivel a feketeköménynek vírus és baktériumölő hatása van, így sikerrel lehet alkalmazni az elgombásodott bélrendszer megtisztítására (még a Candida albicans esetén is).

Bőrbetegségek:

Bőrbetegségek kezelésére a feketekömény magjának olaját mind belsőleg, mind külsőleg egyszerre érdemes alkalmazni. Külsőleg pikkelysömör, atópiás ekcéma, neurodermatitis, pattanások és aknék kezelésére alkalmazzuk vékonyan felkenve az adott bőrfelületre.

Egyéb betegségek:

- A feketekömény magjából nyert olaj a szájban a nyállal jól elkeverve megszünteti a fogínygyulladást - ebben az esetben 3-5 perc után -  az olajat köpjük ki. Az olaj rendszeres használata gátolja a fogszuvasodás kialakulását.
- A növény erős gyulladás csökkentő hatása miatt sikerrel alkalmazható ideggyulladások (külsőleg) esetén is. Idegnyugtató hatása klinikailag igazolt. A magolaj elősegíti az idegsejtek normál működését.
Mint minden hidegen sajtolt magolaj, csökkenti a vér koleszterinszintjét, gátolja a bélrendszerben a felesleges koleszterin vérbeáramlását, illetve azáltal, hogy csökkenti a vér lipidszintjeit, csökken a vérnyomás is.
- Mindennemű nőgyógyászati gyulladások kezelésére is bevált gyógynövény a feketekömény. Belsőleg és külsőleg a méh környékére bemasszírozva az olaj hatékonyan képes felvenni a harcot a gyulladásokkal.
- Szoptatás után a mellekbe bedörzsölve regenerálja a petyhüdt bőrt, azt újra feszessé teszi, ugyanakkor használhatjuk az un. terhességi csíkokra (minél hamarabb a szülés után).
- Külsőleg alkalmazva – erős gyulladáscsökkentő hatása miatt – a reumásoknak is enyhülést hoz a feketekömény magjának olaja. Naponta akár többször is masszírozzuk be az adott ízületek környékét.
- Ázsiai kutatások bebizonyították, hogy növeli a spermatermelést, azok életképességét, valamint javítja a potenciát. (Indiában előszeretettel – és sikeresen – alkalmazzák bizonyos fajta impotenciák kezelésére).
- A tudományos világ figyelmét is felkeltette a növény rákra, mint betegségre gyakorolt hatása. Igazoltnak látszik hatékonysága hasnyálmirigy gyulladás és az abból kialakuló hasnyálmirigy daganatok kezelésére. Állatkísérletek esetében a tumorok 65-67 %-ban jelentősen zsugorodtak. Az Egyesült Államokban a kutatások azt mutatják, hogy kiegészítő kezelésként a fekete köménymag kivonata hatékonyan veszi fel a harcot vastag- és végbélrák esetén.
- A gyógynövény olajának használata az orrba ecsetelve megszünteti az orrdugulást és az ebből fakadó horkolást.

A fekete kömény gyógynövény-szinergistái (más gyógynövényekkel való hatékony alkalmazása):

- Medvehagyma (Albium ursinum)
- Fokhagyma (Allii sativum bulbi)
- Kálmosgyökér (Calami rhizoma)
- Feketeretek (Raphanus sativus niger)