Szeretettel köszöntelek a VARÁZSLATOS VIRÁGOK LAKÁSBAN-ERKÉLYEN közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, cikkeket írhatsz. Szeretettel fogadunk: Ica.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VARÁZSLATOS VIRÁGOK LAKÁSBAN-ERKÉLYEN vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VARÁZSLATOS VIRÁGOK LAKÁSBAN-ERKÉLYEN közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, cikkeket írhatsz. Szeretettel fogadunk: Ica.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VARÁZSLATOS VIRÁGOK LAKÁSBAN-ERKÉLYEN vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VARÁZSLATOS VIRÁGOK LAKÁSBAN-ERKÉLYEN közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, cikkeket írhatsz. Szeretettel fogadunk: Ica.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VARÁZSLATOS VIRÁGOK LAKÁSBAN-ERKÉLYEN vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a VARÁZSLATOS VIRÁGOK LAKÁSBAN-ERKÉLYEN közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, cikkeket írhatsz. Szeretettel fogadunk: Ica.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
VARÁZSLATOS VIRÁGOK LAKÁSBAN-ERKÉLYEN vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Védjük kertünket a kártevőktől bio módon!
Tavasszal kertünkben támadnak a tetvek, a csigák és más kellemetlen betolakodók. De egy kis odafigyeléssel és néhány bevált házi módszerrel távol tarthatjuk őket növényeinktől.
Tavasszal megindulnak a levéltetvek, előmásznak a csigák és a szépen kiültet zöldségeket, növényeket megrágják és kiszívják az életet a levelekből és a friss hajtásokból. De mielőtt az agresszív vegyszeres kezeléshez nyúlnánk, próbáljunk ki néhány jól bevált bió védekezési módszert kertünkben.
Az első és legfontosabb tudni való, hogy ha kertünkben az ökológia rendben van, ott szinte nincs is szükség beavatkozásra, mert amennyi kártevő lakik nálunk ugyannyi hasznos rovar is lesz. A katicabogarak pl. csak ott érzik, jól magukat ahol van elég levéltetű, vagyis elég táplálék számukra. Ha a rózsabokrot ellepték a levéltetvek, pár hét és megjelennek a katicák, akiknek ez a fő táplálékuk, és a természet máris helyettünk végzi el a kártevők irtását.
Ám ha agresszív módón kiírtunk minden kártevők kertünkben, a katica és más hasznos rovar még a közelünkbe sem jön. Épp ezért a kertben talán nem is olyan fontos irtani. Ám más a helyzet a lakásban vagy épp üvegházban és fóliasátorban tartott növényeknél, mert ide már nem jutnak be könnyen a hasznos rovarok. Itt fontos a megfelelő védekezés, és rovarirtás.
A fehér repkedő lisztecske, az üvegházi molytetű, vagy épp a levéltetű igen nagy pusztítást tud végezni. Ebben az esetben érdemes vegyszeres kezelést bevetni.
Ebben az esetben akár a zöldségek közé akár más haszonnövény közé érdemes elültetni néhány körömvirágot, büdöskét, fokhagymát, mert ezek elűzik a nem kívánt látogatót.
Nyáron nagy gond a kiskertekben a meztelen csiga, amely nem csak undorító látvány, de mindent megrág, ami az útjába kerül. Ha kertünket megtámadták ezekkel a kis ronda csúszómászók, ültessünk el a kert köré védősávként néhány paszternákot, mert ezeket a csigák messzire elkerülik. A másik hatásos módszer a begónialé, mert erre érzékenyek a csigák és szintén messzire kerülik.
Szedjünk le egy maréknyi begónia levelet, és áztassuk be 1 napig 10 liter vízbe. Ezután permetezzük be növényeinket ezzel a lével, nagyon hatásos védekező szer lesz. A palánták mellé ültessünk le sárga mustárt, zsázsát, vagy fokhagymát, ez főleg a saláták közé érdemes sűrűn ültetni. A sörcsapda is igen hatásos a meztelen csigák összefogására.
A nyár másik kellemetlenkedő látogatója a szúnyog, amely minden esti kerti partit elront, zümmögésével és csípésével. Itt első sorban érdemes a vizeket feltérképezni, mert a szúnyog a vízbe rakja le a petéket. Így a kerti medence az esővíz gyűjtő, mind ideális óvoda lehet a lárvák számára.
Ezeket érdemes teljesen befedni, így a szúnyog nem fér hozzá, vagy helyezzünk le a vízbe rencét, amely egy úszónövény, latin neve: urticularia. Ez a növény a levelek között kis gömbölyű kinövéseket növeszt, amelyek felfogják a lárvákat, majd a növény megemészti őket.
Levéltetvek és hagynák. A levéltetvek és a hangyák sem túlkedvelt látogatók a gyümölcsfán, vagy más növényen. Itt fontos tudni, hogy a levéltetvek gondozói és oltalmazói maguk a hangyák. Kenjük be a fa törzsét hangyairtó szerrel így sem ők sem a levéltetvek nem jutnak fel a fára.
Ha még több védelmet szeretnénk, ültessünk a fa vagy növény köré csalánt, vagy sarkantyú növényt, ezeket messzire lekerülik a hangyák. A levéltetvek ellen hatásos a csalán, a rebarbara, a fokhagyma, és a nyári 30 fokos hőség, mert itt már maguktól elpusztulnak.
A dézsában nevelt citrom leander, hibiszkusz is célpont lehet szinte egész évben. Itt is érdemes 4-5 gerezd fokhagymát ledugni a fölbe és máris kevesebb a gond a kártevőkkel. Elsőre a tetvek gyorsan áttelepszenek majd a fokhagyma friss hajtásaira, de idővel rájönnek, hogy ők ezt nem is kedvelik, így inkább tovább állnak.
A csalánlé nagyon jó Permetezőszer lehet a védekezésben, de tavasszal a legjobb trágyalé is készíthető belőle. Nyár végén gyűjtsünk be minél több csalán levelet, majd adhatunk hozzá körömvirágot, és más hasznos gyógynövényt, mint a kamilla, és az egészet öntsük bele egy hordóba, vízbe vagy összegyűjtött hólébe. Fedjük le és hagyjuk állni a következő tavaszig.
Márciusban szedjük le róla takarást és máris felhasználható a friss jó minőségű trágyalé, amely akár szobanövényekhez is használható, de hígítsuk fel előtte. Az összelapátolt havat az utakról, járdákról ne hordjuk össze egy kupacba, hanem terítsük szét a kertbe, mert tavasszal ez beszivárog a talajba és természetes csapadékkal látja el a tavaszi virágkertünknek.
Tehát mielőtt megvesszük a drága és mesterséges vegyszereket. Először ültessünk el minél több hagymafélét, körömvirágot, sarkantyúkát, büdöskét kertünkbe, permetezzünk csalán lével, és vessük be a régi jól bevált bio védekezési módszereket, a többit elintézi maga a természet.
Növényvédelem vegyszerek nélkül: bio permetezőszer készítése!
A biokertészkedés és a biokert alapja hogy a növényvédelemnél nem használhatunk vegyszert, csakis természetes védekezéssel előzhetjük meg a növénybetegségeket.
Így biztosak lehetünk benne, hogy a mi zöldségeink és gyümölcseink egészségesek és nem tartalmaznak semmilyen vegyszert, vagy káros anyagot.
A biokertben bio permetlevet érdemes készíteni, amely nem csak, hogy megvédi a növényeket, de erősíti is azokat így a növények ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben.
Első lépésként szerezzük be a szükséges növényeket: csalán, zsurló, fekete nadálytő és fehér ürömfű, de számtalan más növényből is lehet permetlevet készíteni. Ha nem találunk ilyen növényt a környezetünkben, semmi gond keressünk fel egy közeli gyógynövény szaküzletet és vásároljuk meg szárítatott formában.
A permetlé készítéséhez szükségünk lesz egy nagyméretű edényre, amely lehet műanyag, fa, vagy agyag is. Szórjuk bele a növényeket, úgy hogy az kb. az edény feléig érjenek, majd töltsük fel esővízzel. Ha épp nincs eső az állott csapvíz is megfelel, de azért jobb lenne az esővíz. Ezután tegyünk az edényre egy fedőt, és hagyjuk állni kb.2-3 napig is, amíg az erjedési folyamat, megindul.
A biolének sajnos nagyon kellemetlen szaga van, épp ezért érdemes egy kevés kőport rászórni a tetejére, mert ez csökkenti a kellemetlen szagokat. A végén szűrjük le a folyadékot és permetezzük ki a növényekre.
Most pedig nézzük milyen biolevet készíthetünk a különböző növényekre.
Az egyik legfontosabb alaplé a csalán!
A csalánból készül permetlé a bio növényvédelem egyik alapja, hiszen amellett hogy elriasztja a kártevőket a növényektől, még a növények ellenálló képességét is növeli. A kisebb mennyiség előállításához a szárított csalán is megfelel.
Elkészítése a már leírt módon történik, itt az erjedésben levő folyadékot négy nap után kell leszűrni és 1:50 arányban kell hígítani vízzel.
Mezei zsurló főzet:
Vegyünk 1 kg mezei zsurlót szárított formában, majd áztassuk be 10 liter esővízbe és hagyjuk így 1 napig. Ezután a permetlevet kis lángon főzzük fel fél óráig, szűrjük le és kihűlés után ötszörös hígításban permetezzük ki. Gombabetegségek megelőzésére ideális.
Páfránykivonat:
1 kg friss kerti páfrány levelet áztassunk be 10 liter hideg esővízbe, egy éjszakára, majd mielőtt erjedni kezdene szűrjük le és hígítatlan formában permetezzük ki. A pajzstetvek és vértetvek ellen is hatásos védekező módszer.
Akinek van, kertje ültessen a kert szélire csalánt, zsurlót, turbolyát, rebarbarát, zellert, izsópot, vagy kerti kakukkfüvet, mert ezekből a növényekből bármikor készíthetünk bio permetlevet.
Permetezés tavasszal bio permetlével!
Sokan gondolják úgy, hogy a biokertben nem szabad permetezni semmilyen módon pedig ez tévedés. Számtalan bio permetlevet készíthetünk mi magunk is!
A tavaszi permetezéshez számtalan saját kezűleg előállított permetlevet tudunk felhasználni, amelyek környezetbarátok és csak természetes anyagot tartalmaznak. Akár a legkisebb kertben is fel tudjuk használni ezeket a szereket.
Készíthetünk trágyalevet, főzetet, vagy forrázatot, de akár hideg vizes kivonatot is.
A trágyaléhez friss vagy szárított növényeket használjunk fel, amelyeket aprítsunk fel, majd egy fa vagy cserépedénybe szórjuk bele és öntsük fel eső vagy lágy vízzel. A csapvíz nem jó, mert már eleve vegyszerrel kezelt.
1 kg friss növényre 10 liter vizet számítsunk, a szárított növényeknél 200 g drogra öntsünk 10 liter vizet. Az erjedés egy két nap múlva beindul, és kb. két hét szükséges a teljes erjedéshez.
Naponta kétszer keverjük át az edény tartalmát hogy oxigént juttassunk a folyadékba, és mivel az erjedés során erős szagok képződnek keverjünk hozzá zeolitot vagy bazaltlisztet, ami megköti a kellemetlen szagokat. A trágyaléhez a legjobb a fahordó, de ha ez nincs, a kerámia vagy zománc edény is megteszi, de ne használjunk fém vagy műanyag edényt.
Az elkészült levet még tovább kell hígítani 1:20 arányban, vagyis egy rész permetéhez 20 liter esővizet keverjünk.
A permetlevet kora reggel juttassuk ki a talajra soha ne a növények leveleire, vagy ha levéltrágyaként szeretnénk alkalmazni, akkor hígítsuk 1:50 arányban.
A főzeteknél aprítsuk, fel a növényeket majd áztassuk be őket 24 órára hideg esővízbe, és csak ezután kezdjük el főzni zománcos edénybe őket. A főzési idő kb. 20-30 perc, majd kihűlés után szűrjük lesz edény tartalmát, és ha szükséges hígítsuk fel. A visszamaradt növényi anyag mehet, a komposztba a lével pedig öntözzük meg növényeinket.
A forrázatnál szintén be kell áztatni a növényeket 24 órára hideg vízbe ám ezután nem, főzzük, hanem leforrázzuk őket, majd hagyjuk állni kb. 10 percig és utána szűrve és lehűtve használjuk fel.
És végül a hideg vizes kivonat, amikor a növényeket 24 órára hideg esővízbe áztatunk, vagy ha szükséges 3 napig is állni hagyjuk, majd mielőtt erjedésnek indul, leszűrjük és használjuk fel.
Bio permetlevelet készíthetünk csalánból, macskagyökérből, kamillából, fokhagymából, körömvirágból és más gyógynövényekből.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!